A KSH adatai jól szemléltetik a helyzet súlyosságát, 2019 második negyedévében az 5 főnél nagyobb létszámú vállalkozások által meghirdetett 55 ezer munkahely kétharmadára fizikai állománycsoportú, vagyis kézműipari szakembert kerestek. Az is kiderült, hogy a rendelkezésre álló munkaerőnek hatalmas a bérigénye, miközben nincsen megfelelő utánpótlás és többen közülük alulképzettek.
Országszerte problémát okoz a megfelelő szakemberek hiánya és a hónapokig tartó várakozás egy festőre vagy épp burkolóra. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) foglalkozik a megoldás megtalálásával, Szakképzések iránti igényfelmérés című kutatásuk eredményei is megerősítik a KSH adatait.
Ebből kiderült, hogy a fővárosban minden harmadik vállalkozás munkaerőhiánnyal küzd. A budapesti cégek számára az okozza a legnagyobb problémát, hogy egyáltalán nincsen jelentkező, és ha mégis akad, akkor vagy hatalmas a bérigénye, vagy alulképzett.
A kézműipari pályakezdőknél fennáll az a probléma is, hogy gyakran nincs elképzelésük arról, hogy hogyan néznek ki egyes mesterségek a gyakorlatban. A frissen végzett szakemberek között sokan külföldön helyezkednek el.
A BKIK Kézműves tagozatának céljai közé tartozik, hogy minél több szakmát felkaroljon és támogasson. Szempontjaik közé tartozik a munkaerőpiaci kereslet és kínálat egymásra találásának biztosítása. László Sándor, a tagozat elnöke beszámolt arról, hogy különböző pályaorientációs rendezvényekkel próbálják segíteni a potenciális utánpótlás megtalálását.
A tapasztalatok szerint a munkaerőhiány főbb okai közé tartoznak a generációs különbségek, mivel a cégek sok esetben nincsenek felkészülve azokra a technológiai újításokra, amikkel a fiatalok dolgozni szeretnének.
Forrás: