Minden évben a felsőoktatási ponthatárok kihirdetése után felpörög az ingatlanpiac, hiszen sokan ekkor kezdenek albérlet után nézni. A lakáskiadások mutatóiban is megmutatkozik ez a roham, hiszen 28 százalékkal több lakás kerül a piacra, mint más időszakokban. Érdemes-e beállni a sorba, és ingatlanba fektetni lakáskiadás céljából? Ennek járunk most utána.
A jelenlegi magyar felsőoktatásban mintegy 300 ezer magyar és 26 ezer külföldi diák tanul, legnagyobb részük Budapesten. A külföldi diákok száma egyre magasabb, az elmúlt 5 év alatt 7 százalékról 12 százalékra nőtt a külföldiek aránya. Közülük mindannyian, valamint a magyar diákok jelentős része keres albérletet, vagy kiadó szobát Budapesten, ez tehát 326 ezer lehetséges új albérlő megjelenését jelenti az albérletpiacon augusztus-szeptember hónapokban.
Diagram: a Magyarországon tanuló külföldi diákok származás szerinti megoszlása; forrás: vs.hu
Mekkora lakást mennyiért hol?Továbbra is legkeresettebb megoldás a garzon lakás, amely a kisebb, mint 40 négyzetméter alapterületű lakásokra korlátozza a lehetőségeket. Azonban az utóbbi évekhez képest már egy garzon ára is jelentősen növekedett, így 2018-ban egy szoba bérleti díja kerül annyiba, mint néhány évvel ezelőtt egy egész garzonlakásé. Jelenleg egy stúdió lakás nagyjából 100-150 ezer forintos költséget jelent, azonban az összeg nagyban függ a lokációtól és a minőségtől is.
Kép: universiteitleiden.org
Más országokban sem könnyebb a helyzet. A CIG Pannónia Biztosító felmérése szerint nem Budapesten találhatók a legdrágább kiadó ingatlanok. A környező nagyvárosok közül Bécs a legdrágább, átalagosan havi 282 ezer forint. Ezt követi Prága (236 ezer ft), és csak utána Budapest (170 ezer ft).
Azonban míg Budapesten mintegy 179 munkaórát kell eltöltenie egy diáknak, hogy megkeresse az albérlet árát, addig a Bécsben élő diáknak elég csupán 97 órát dolgoznia a lakhatásért – derül ki a CIG Pannónia Biztosító felméréséből. Mindezek mellett számos magyar család számára megfizethetetlen a hirtelen jött nagyobb költség, ami az első havi bérleti díjat, és a 2-3 hónap kauciót is magába foglalja. A több százezer forintos kezdő költséget számos család személyi kölcsönből finanszírozza.
Kép: ibs.hu
Lakáskiadás hitelből - megériAlternatív megoldást jelenthet, ha személyi kölcsön helyett inkább lakáshitelt vesz fel egy család, és kiadja az általa vásárolt lakást, vagy annak egy-egy szobáját. Ez a jövedelmező modell sokak számára bevált már, hiszen az albérleti díjból teljesen fedezni lehet a hiteltörlesztőt, sőt, még keresni is lehet rajta.
A 326 ezer felsőoktatási hallgató közül a külföldi diákok erős fizetőképességű réteget képviselnek. Sokan jönnek ösztöndíjjal Magyarországra, így mivel tandíjat nem kell fizetniük, készek a jobb albérleteket is megfizetni. Miattuk, és a magyar hallgatók miatt tehát érdemes abban gondolkodni, hogy befektetés céljából vásároljunk lakást, és számítva az augusztusi-szeptemberi rohamra, kiadjuk azt. Érdemes persze azt is meggondolni, hogy egyben vagy inkább felaprózva (lásd. szobákat kiadva) hirdessük meg a lakást, hiszen a szükség nagy úr tud lenni - ha nincs más, akkor a szoba is elkel idővel. Csak érdemes előtte egy kicsit matekozni.
Háttéranyagok:
